Professor Hendrik Speck - Harc az adatgyüjtés ellen. Kitiltották a Google-t egy német kisváros utcáiról.

Prof. Hendrik Speck
University of Applied Sciences Kaiserslautern

Biography Publications Press Cooperations & Engagements Research & Projects Teaching Theses

Press » Harc az adatgyüjtés ellen. Kitiltották a Google-t egy német kisváros utcáiról.

Rimaszombati, Andrea. Harc az adatgyűjtés ellen. Kitiltották a Google-t egy német kisváros utcáiról. Hetek. November 07, 2008. No. 45/XII.

Harc az adatgyűjtés ellen. Kitiltották a Google-t egy német kisváros utcáiról.

Miután egy sor különleges autó jelent meg az utóbbi hónapokban német városok utcáin tizenegy lencsés, 360 fokban fotózni képes kamerákkal a tetejükön, oldalukon pedig Google felirattal, egy alig ötezer lakosú észak-német kisváros, Molfsee szembeszállt az amerikai „adatóriással”, és közlekedési rendeletekre hivatkozva egyelőre sikeresen kitiltotta utcáiról a Google legújabb projektjét, a Street View-t.

A jelenlegi vita amiatt robbant ki, hogy a Street View a Google Map legújabb extra szolgáltatásaként már azt is lehetővé teszi, hogy segítségével nemcsak az úti célul választott helység térképét töltheti le a felhasználó, hanem akár virtuális városnézésre is lehetőség van az Astrákra szerelt kamerákkal készített fotók segítségével. Molfsee, illetve a Schleswig-Holstein szövetségi tartomány vezetői azonban egyre inkább aggódnak a térség lakosainak privát szférájáért.

Peter Schaar, Németország szövetségi adatvédelmi biztosa szerint a felvételeket nem nehéz összekapcsolni műholdas felvételekkel, illetve olyan egyéb személyes adatokkal, amelyek az interneten rögzítésre kerültek. Ebben az esetben pedig elég lehet egy közeli kép, hogy a fényképen látható ház tulajdonosának bankja például megemelje a jelzálog-kölcsön kamatát a ház állapotára hivatkozva, vagy akár betörők is használhatják a felvételt egy rablás megtervezéséhez.

A Schleswig-Holstein tartományban politikai kérdéssé vált Street View azonban csupán a Google-birodalom egy kis darabját képviseli. Az amerikai cégcsoporton belül megtalálhatjuk az igen népszerű Gmail szolgáltatást, a YouTube videófeltöltő oldalt, sőt a cégnek van már saját webböngésző szoftvere is. Emellett köztudott, hogy a levelezőprogramban a rendszer automatikusan rákeres a szövegben bizonyos kulcsszavakra, amelyekhez a képernyő jobb oldalán azonnal reklámokat jelenít meg – így azonnal pénzre válthatóvá válnak akár egyszerű privát üzenetek is, természetesen nem a felhasználó, hanem a Google számára, amely csak a tavalyi évben több mint 16 milliárd dolláros bevételre tett szert.

A kaiserslauterni Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora, Hendrik Speck szerint az egyes titkosszolgálatok a Google-hoz képest olyanok, mint „a szociális gyermekvédelmi programok”, ha azt nézzük, hogy mi mindent tudnak már rólunk. Ezeknek az információknak a mennyiségével pedig arányosan nő az értéke is, mivel „minél több adatot gyűjt be a Google a felhasználóktól, annál magasabb árat kérhet a hirdetésekért”.

De vajon mit mond minderre a Google? Peter Fleischer, az adatgyűjtő óriás „globális titoktartási tanácsadója” szerint meg kell találni az egyensúlyt az internet és a tudomány fejlődése által diktált nyaktörő tempó, valamint a jogi rendszer tehetetlensége között. Ez az egyensúly számukra azt jelenti, hogy a Street View számára készített felvételeken kitakarnak minden olyan jelzést, ami beazonosíthatóvá tehet bármilyen magánszemélyt vagy magántulajdont – beleértve ebbe az arcok kitakarását is, amennyiben a felhasználó megtalálja magát a felvételen, és ezt külön kéri.

Fleischer szerint a Google „adatokat gyűjt, de semmi olyat, ami azonosítja az egyes személyeket”. Gerald Reischl, a Google-csapda című német nyelvű könyv szerzője szerint azonban ha a felhasználó nem is osztja meg a levelező programban vagy a YouTube-on a személyes adatait, a Google Analytics nevű programmal végül mégis minden a konszern kezébe kerülhet. Ez az ingyenesen letölthető szoftver ugyanis elérhető minden olyan weboldal-tulajdonos számára, aki követni szeretné a felhasználói szokásokat az oldalán. Az adatokat természetesen a Google tárolja. A szoftver ellen Észak-Németországban hivatalosan is támadást intézett a Schleswig-Holsteini Független Állami Adatvédelmi Ügynökség, mivel a program a felhasználók tudta nélkül begyűjtött adatokat azonnal Amerikába továbbítja. „Ez pedig megsérti azokat az adatvédelmi törvényeket, amelyek azokat védik, akik az interneten böngésznek.”

Fleischer bepillantást enged a jövőbe is: a cég legújabb fejlesztése a Google Health nevű szolgáltatás, amely a felhasználók egészségügyi adatainak kezelését végzi. Ezeknek az adatoknak a sorsáról azonban a legfelelőtlenebb felhasználó is elgondolkodik, ezért aztán a Google egy független bizottságot kért fel, hogy véleményezze a szolgáltatás kísérleti fejlesztését. A bizottság tevékenysége jelenleg korlátozott, de felvetette a kérdést, hogy vajon mi a helyzet a cég többi szolgáltatásában tárolt adatokkal, amelyek egyelőre nem vizsgálhatók. Ez is csak alátámasztja a német adatvédelmi ügynökség vezetőjének, Tilo Weichertnek véleményét: „A felhasználók meztelenül állnak előttük, a Google pedig csak azt veszi ki adatkezelési portfóliójából, amit feltétlenül muszáj, és ezt is csak nyomás hatására.”